2009. július 12.

Nyaralás 2009 - Kács

Visszatértünk a civilizációba. :) Az elmúlt 10 napot egy Kács nevű gyönyörű festői kis bükkaljai faluban töltöttük a nyaralónkban, és csodásan kipihentük magunkat. Gasztronómiai szempontból ugyan nem volt egy nagy durranás (nem igazán főztem, vagy ha igen, akkor is csak egyszerűbb kajákat), ennek ellenére szeretnék postolni egy kis nyaralásosat ha nem bánjátok. :)
Amint megérkeztünk, első utunk a Kanyar Csárdába vezetett (igen, ez itt a reklám helye, ha netán Kácson jártok, ide feltétlenül nézzetek be! ;)), ahol megittuk a welcome drinket, és ettünk irgalmatlan nagy dupla sajtos hamburgert. Igen, erre a 10 napra szüneteltettem a fogyókúrát, aminek az eredménye sajnos plusz 2 kg lett, de ezúttal nem érdekelt, holnaptól úgyis újra visszatérek a „normál”, alapvetően light étrendemhez.

Grilleztünk is, ami szintén nagyon jó hangulatban telt. Természetesen nem bajlódtam a pác elkészítésével, zacskós-nátriumglutamátos fincsi mexikói pácport vettem a csirkecombokhoz (ami egyébként meglepően finom volt...), illetve vásároltunk gyárilag bepácolt sertéstarját, ez szintén nagyon kellemes csalódást okozott. Vitaminsali volt hozzá és majonézes krumplisaláta. A képen érdemes megfigyelni a kis ördöglepkét aki belepofátlankodott a fotómba, szerintem nem gondolta volna hogy pont ez a képet fogom feltölteni. :) Cuki.

A közeli Eger városában is eltöltöttünk egy napot, ami nagyon nagy élmény volt, csomót hülyültünk, és remekül éreztük magunkat annak ellenére, hogy hétfő lévén zárva volt minden múzeum, csak sétálójegyet vettünk a várba.

Hmmmm és most egy étteremkritika következik, az ebédet ugyanis a Minorita étteremben költöttük el a Dobó tér közvetlen közelében. Az ár-érték arány tulajdonképpen rendben volt, de hogy őszinte legyek picikét minőségibb kaját vártam... (a Medve szerint csendben kéne/kellett volna maradnom, mert minden teljesen rendben volt :)) persze nem fogadtam meg a tanácsát hehe...) Szóval az étlapon igen szimpatikusnak tűnt a „Vadászmester kedvence” fantázianevű étel, amely az étlap szerint vörösboros-áfonyás-gyümölcsös vaddisznós szarvasragu. A Medve „Vadorzók eledelé”-t evett, ami ugyanaz volt mint az enyém, ipari mennyiségű préselt fokhagymával és olajban úszó tócsnival kiegészítve. Egy lilahagymával alaposan feldíszített tálat kaptam, amelyben ott figyelt a ragu (sajnos nem sikerült megállapítanom hogy tényleg szarvast és vaddisznót ettem-e, nagyon sajnálom de nem igazán bízom az olyan kajában, amit nem én magam készítek – ennek megfelelően sokkal kritikusabb is vagyok), ízletes, harmonikus, de... Igen, itt jön a de, ugyanis egy szem áfonya sem volt benne, volt viszont konzerv őszibarack és KONZERV ANANÁSZ!!! Könyörgöm, egy vadraguba hogyan kerül K O N Z E R V A N A N Á S Z???? Pont Édesanyámnak ecseteltem a szörnyű skandalumot telefonice, amikor odaállt mellém a pincér, és hallván a kritikámat némi éllel megjegyezte, hogy a desszert, amit kértem („Gyümölcskoktél tejszínhabbal”) szintén konzerv gyümölcsöt tartalmaz... :)))) Nagyon vicces volt, valószínű elmondtam volna neki a véleményemet árnyaltabban is, ha éppen nem telefonálok. Kép alant.

Nem is ettünk többet étteremben, hanem (Édesapám szavaival élve) „kóficokat” kajáltunk javarészt, mint például lángost, hamburgert, pizzát, szendvicseket... Egy alkalommal odahaza is főztem egy fullos bolognai spagettit (amely láttán szegény bolognaiak meg úgy en bloc az olaszok jól kiröhögnének :)), amelyet szabadtéren, a tornácon üldögélve fogyasztottunk el. Még zuhogó esőben is kiültünk az eresz alá kajálni, annyira jólesett odakint minden falat!


Természetesen irgalmatlan piálásokat rendeztünk, leginkább mert nagyon olcsó volt a sör, meg a bor, meg a pálinka (az „A” betűs italok ugye ;)).

Szombaton meg lejött 2 tesóm (a 4-ből) a családjukkal, elmentünk Miskolc-Tapolcára a Barlangfürdőbe, utána Lillafüredre csónakázni, majd haza bográcsozni. Paprikás krumplit, amiben picit túltengett a virsli, de ezt leszámítva nagyon-nagyon-nagyon finom volt!!! ;)

Jah és megfőztem életem első lekvárját, ugyanis éppen érett a barack, és lehullott az összes kb. másfél kilónyi a fa alá... Nem akartam otthagyni hogy megdögöljön, inkább megfőztem lekvárnak (3 üvegnyi jött ki belőle!), természetesen diabetikus befőzőcukrot használtam, hogy a későbbiekben is tudjak azért enni belőle. ;) Most nem azért mondom, de tök jó lett...

Sajnos nagyon hamar elszaladt ez a 10 nap, nem igazán lelkesít a gondolat hogy holnaptól ismét dolgozás van, következik a szokásos mókuskerék... meg a light étrend ugye. :) Ma még gyorsan vásároltam kész (kófic) kínai szószt a boltban és megcsináltam némi pulykamell hozzáadásával. :))

Mindenesetre igazi feltöltődés volt! Jövőre ugyanitt!! ;)

3 megjegyzés:

Neguilla írta...

A paprikás krumpli...az rendben volt!:-)Köszönet érte a szakácsoknak...:-)

London HQ írta...

Jol nez ki a dolog! Remelhetoleg vissza tudtok majd meg menni hosszabb idore! :)

Névtelen írta...

Elég jó!